A vágy...meséje

Írta:halev

Elgondolkodtam azon, hogy van-e fontosabb egy ember életében a vágyainál.
Szerintem nincs, csak keveseknél.
És mi lehet a vágy, mit is jelenthet. Vágyakozni.
Lehet vágyakozni a szexért, egy érintésért. Lehet a pénzért, hatalomért.
A szerelemért, az Igazi után.
Egy új autóért, nagyobb házért. Mindig többért, másért. Mert nem önmagunk vagyunk.
És ezekben próbájuk meg megtalálni önmagunkat. Az öröm pillanatait. Amikor önmagunkra találunk.
Mert a vágyunk beteljesedése, csúcspontja az öröm érzése, boldogság, elégedettség pillanata. Beteljesedtem!!!
Ezekben a pillanatokban tényleg önmagunk vagyunk, a félelem és a gondolatok nélküli öröm érzése. Az élvezet.
Tehát a vágyak az élvezetek pillanatait üldözik. Ha vágyódom valamire, üldözöm önmagam. Így nem érhetem el.
Csak pillanatokra találhatok önmagamra. És ebből lesz gyakran kényszer. Kényszeres önmagam keresés.
És ebből pedig bármilyen függőség. Ami nagyon nagy félelem. Azt jelenti, sohasem találok önmagamra.
Ezért függés alakul ki egy élvezetet kiváltó eseménnyel kapcsolatban.
Hobbi, szex, szerepek és a minél több pénz, vagyon.
Mert minél több van valamiből, annál gyakrabban találok magamra. Kényszer, függés és pszichózis.
Jobb esetben vallás, hit és spirituális útkeresés, hogy önmagamra találjak kényszerek nélkül.
A szeretet iránti vágy mindenkiben a legerősebb. Nem véletlen, mert ez a valódi önmagunk.
És mindenki önmagára akar találni.
És ez csak az isteni szeretet élvezete minden fokon, minden cselekedetben.
A vágyak beteljesedése maga a Beteljesedés pillanata, orgazmus minden tudati szinten.
Egy pillanatra a valódi önmagunk vagyunk, ez a beteljesedés pillanata.
A vágyak tehát félelmek, hogy nem vagyunk minden pillanatban önmagunk.
Vágyakozunk önmagunk iránt. Mert az egó alatt nem lehetünk minden pillanatban önmagunk.
A határtalan öröm érzése, a szeretet érzése.
A vágy félelem, ami a szeretet hiánya.
Minden vágy az önmagunkra találás hiányától való félelem.
Ami furcsa, hogy mindig a valódi önmagunk vagyunk, de gyakran a félelem fátylaival beburkolózva.
Szeretet nélküli szenvedésben, magányosan.
Ezért is fontos a szeretet. Önmagunk keresése........Amit minden pillanatban megtalálhatunk!