Az agresszió

Békesség és erő?

Sokan nem tudnak különbséget tenni az agresszió különböző formái között.

Sokan azt gondolják, hogy az agresszivitás - mivel ők agresszívan élnek - természetes állapot.

De ez nem így van. Az univerzum alapállapota a szeretet, a harmónia és az együttműködés.

De az agresszió túlzott elutasítása is hiba.

Erő és szeretet Erő és Szeretet



Sokan azt mondják: én elutasítom az agressziót. Szépen hangzik, de nagy hiba. Az agresszió is "Isten teremtménye".

Az agresszió szükséges. Nem szükséges rossz, hanem szükséges. Egy erő, energia, amit én döntök el, hogy mire használok. Bár iránya nem semleges, hanem pusztító. A pusztítás, pusztulás fontos eleme az élet körforgásának. Helyet ad valami újnak, az élet egy újabb megnyilvánulásának.

Agresszióval megtámadhatok mást, szétzúzhatok városokat és embereket, de meg is védhetem pl. az érdekeimet, vagy az országomat a betolakodókkal szemben.

A gazellákra támadó hiénák ellen vajmi keveset segít a "próbáljuk békésen megoldani a problémát, mert mi elutasítjuk az erőszakot" agitálás.

Ha elutasítok valamit, harcolok valami ellen, az erőre kap, megerősödik. Ezért nem elutasítom, nem elkerülöm az agressziót, nem megfutamodom, hanem békességre törekszem.

Következetesen, nyugodtan, de egyúttal határozottan képviselem önmagam. Ez határozza meg célom, utam és ez által engem. Persze ehhez össze kell szednem a bátorságom. De ismerjük a régi mondást: "Gyáva népnek nincs hazája." És ebben az embert próbáló időszakban látjuk is az eredményt.

Hát tegyük dolgunkat, gyújtsunk világot kereső testvéreinknek lelkünkben, hogy újra egymásra találjunk a ránk kényszerített sötétségben és valósítsuk meg álmunkat, amiért erre a csodálatos bolygóra születhettünk ebben a rendkívüli időszakban!

Forrás:lélekmód.hu