2012. február 5., vasárnap

halev: A megértésről

Régebben említettem valahol a gyávaságot és a szégyenérzetet, a megszégyenülést. Ezek nagyon mély, tudattalan félelmek. A sötétség, a tudatlanság részei. Valószínűleg csak nekem, mert csak bátor embereket ismerek......:) A szégyenről pedig nem beszél senki, biztos csak én találtam "fel"....:) Ez így van, az ego páncélzata és fegyverzete roppant kifinomult, személyre szabott. Legyen ez a sötétség........ami a fény hiánya. A fény pedig legyen az értelem, intelligencia. Tehát a megértés, elfogadás. Vigyünk egy kis fényt a sötétségbe, mellyel értelmet nyer, megértést kap, ezzel lehetőséget az elfogadásra. A szégyen csalódássá változik, a gyávaság pedig a csalódástól való félelemmé, szorongássá. Csalódni pedig egy dologban lehet, az illúzióban, a szeretet illúziójában. Abban, hogy a csalódással véget ér valami. Csak a félelem ér véget, hiszen az igaz, feltétel nélküli szeretet örök, örökkévaló, önvaló. A csalódás a leghatalmasabb tanító, mely a valódi szeretet, a fény felé kényszerít, motivál. Megértésre és ezzel elfogadásra késztet, kérlel. Tehát vágyakozik. A sötétség, a tudatlanság szeretetre vágyik, megértésre és elfogadásra. Az egyetlen fegyvere pedig a csalódás, és a csalódástól való félelem. Ezért addig létezik a sötétség, amíg értelmet nem nyer, tehát szeretetet kap. Ezzel megsemmisül. Nem marad utána semmi, csak a most pillanata, mely a végtelen tér, az örökkévaló. Hiszen mindig most van, mindig a most pillanata az egyetlen örök valóság. Ami elmúlt és ami lesz, csak illúzió........ A sötétség. Amit megértettem és ezzel el tudtam fogadni, hiszen nélküle nem keresgéltem volna, és így nem találtam volna "RÁ", vagy Ré:) , de teljesen mindegy minek hívom.... Ha ragaszkodni kezdenék hozzá, vagy a szavak fogalmi ketrecébe zárni, eltűnne. Mert "csak" egy pillanat, a most örökkévaló pillanata. Viszont maga a teljesség jelenléte....hihetetlen pillanat:) Ezt nem lehet megérteni, de közelebb visz hozzá minden elfogadás...... Mely a megértés lehetőségével kezdődik....... A lehetőségek elfogadása pedig a remény. És a "remény hal meg utoljára".......