2012. február 5., vasárnap
halev: A megértésről
Régebben említettem valahol a gyávaságot és a szégyenérzetet, a megszégyenülést.
Ezek nagyon mély, tudattalan félelmek. A sötétség, a tudatlanság részei.
Valószínűleg csak nekem, mert csak bátor embereket ismerek......:)
A szégyenről pedig nem beszél senki, biztos csak én találtam "fel"....:)
Ez így van, az ego páncélzata és fegyverzete roppant kifinomult, személyre szabott.
Legyen ez a sötétség........ami a fény hiánya.
A fény pedig legyen az értelem, intelligencia. Tehát a megértés, elfogadás.
Vigyünk egy kis fényt a sötétségbe, mellyel értelmet nyer, megértést kap, ezzel lehetőséget az elfogadásra.
A szégyen csalódássá változik, a gyávaság pedig a csalódástól való félelemmé, szorongássá.
Csalódni pedig egy dologban lehet, az illúzióban, a szeretet illúziójában.
Abban, hogy a csalódással véget ér valami.
Csak a félelem ér véget, hiszen az igaz, feltétel nélküli szeretet örök, örökkévaló, önvaló.
A csalódás a leghatalmasabb tanító, mely a valódi szeretet, a fény felé kényszerít, motivál.
Megértésre és ezzel elfogadásra késztet, kérlel. Tehát vágyakozik.
A sötétség, a tudatlanság szeretetre vágyik, megértésre és elfogadásra.
Az egyetlen fegyvere pedig a csalódás, és a csalódástól való félelem.
Ezért addig létezik a sötétség, amíg értelmet nem nyer, tehát szeretetet kap.
Ezzel megsemmisül.
Nem marad utána semmi, csak a most pillanata, mely a végtelen tér, az örökkévaló.
Hiszen mindig most van, mindig a most pillanata az egyetlen örök valóság.
Ami elmúlt és ami lesz, csak illúzió........
A sötétség.
Amit megértettem és ezzel el tudtam fogadni, hiszen nélküle nem keresgéltem volna,
és így nem találtam volna "RÁ", vagy Ré:) , de teljesen mindegy minek hívom....
Ha ragaszkodni kezdenék hozzá, vagy a szavak fogalmi ketrecébe zárni, eltűnne.
Mert "csak" egy pillanat, a most örökkévaló pillanata.
Viszont maga a teljesség jelenléte....hihetetlen pillanat:)
Ezt nem lehet megérteni, de közelebb visz hozzá minden elfogadás......
Mely a megértés lehetőségével kezdődik.......
A lehetőségek elfogadása pedig a remény.
És a "remény hal meg utoljára".......
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése