Integráljunk

"Megtarthatod a zsákjaidat, az aspektusaidat, melyek félnek és szeretnének téged fagyott állapotodban tartani, beragadva az időben. Vagy talán átadhatod őket a Lelkednek, és megengedheted, hogy az átalakulás belőled pillangót varázsoljon. Amely valójában vagy. Egy nagyszerű pillangó vagy. Egy ragyogó, csillogó, törékeny pillangó, amely valójában vagy, igazán, igazán vagy.

Mindenki, aki ide jött a földre, két félre vált. Azért hogy megtapasztalhassa mindkét nem előnyeit és hátrányait. Folyamatosan nemet cseréltetek, mégha ez hihetetlen is. A mostani energiáitokat, ami vagy női vagy férfi energia, nem olyan régen érzitek kizárólagosnak. Talán Atlantisz óta. A férfi és női energia csodálatos egysége hozza létre a harmóniát magadban és a világban. Az a folyamat, amin most keresztül mész, nem egyedi, mindenkinek ez az útja, aki felemelkedik. Megtartva a választott fő energiát integrálja a másikat is, annak különböző aspektusaival együtt. Ezek az aspektusok integrálódásra vágynak és ott vannak az egyén körül, várva a pillanatot, amikor egyesülhetnek. Vággyal telve nézik a másik felet, mert mágnesesen vonzza őket a másik pólus. Mindezt kivetíted a külvilágba is és ha nem integrálod őket energia szintjén, energetikailag, akkor a külvilágban harcolsz velük. Mert a mágnesnek mindkét oldala jelen van ebben a kapcsolatban. A vonzó és a taszító is. Az integrálást a feltétel nélküli szeretet és elfogadás önmagad iránt előzik meg. Ha benned a női pólus már egész, akkor megjelennek ezek a külső aspektusok, lényed férfi részei. Minél előbb integrálod őket, annál előbb jutsz el a tökéletes egyensúly és béke, régen nirvánának nevezték, állapotába. És akkor kezdődik meg az igazi utazás. És vonzol be olyan entitásokat, akik már szintén rendelkeznek ezekkel a belső minőségekkel, lényük egész és teljes. A vonzás ekkor már nem a hiány alapján működik, hanem a hasonlóság alapján. A szinkronicitás alapján, a Mi vonzása alapján."

A tisztaság fogalma

Nem messze innen, a nagy hegyeken túl, történt egyszer velem, hogy megkérdeztem magamtól, mi is az a tisztaság, mikor azt mondom valakire, vagy önmagamra, hogy tiszta. Nem részletezem a fogalom és érzelem mintákat amik beugrottak sorrendben, sok volt. Elindultam egy irányba, mégsem tudom hová tenni egy lélek tisztaságának fogalmát, ez ijesztővé kezdett válni. Igen, megriadtam tőle, azt gondoltam ez olyan alapkő féleség, amit a házépítéskor leteszünk, és nekem nem volt meg.

Leültem, ami olykor nagyon nehéz, és megfogtam a kulcsot, hátha elforgatja a titkok kamráinak zárait. Gondolkodni kezdtem, pedig érezni szeretek.
A tiszta egy fehér papír, egy frissen mosott alma, egy csendes nyári zápor, vagy egy kedves szívmelengető mosoly. Úgy ennyi jutott eszembe. Nem sokra mentem vele.
Tiszta, ami eljut hozzám és megértem, magamévá tehetem, beépül a lelkem réseibe, beékelődik és elindítja a maga útjait bennem, bármi vagy bárki adta nekem. Attól lesz tiszta, hogy felém tart és én elhiszem, hogy az enyém. Lebontja bennem a falakat, amiken át lesem a világot. Úgy válik a részemmé, hogy befogadom, és ő megengedi nekem, hogy az enyém lehessen. Mondhatnék bármit a lélek vágyairól, az élet és az elme kitalációiról a tisztaság fogalmáról, számomra tök egyszerűen ez a tisztaság. Így éljük meg egymás igazságait és lehetünk önmagunk mi is, ha hagyjuk hogy átáramoljon bennünk a valódiság tisztasága, falak és nehéz félelmek nélkül.